Mi a teendő, ha külföldi személy vesz ingatlant?

Barkassy Grünfeld / Jogi betekintés / April 27, 2017

A manapság megfigyelhető ingatlanpiaci tendenciák rámutatnak, hogy az ingatlanvásárlások egy bizonyos szegmensében kifejezetten befektetői szándékok és törekvések dominálnak. Az ilyen formán vevőként megjelenő személyek pedig (legyen szó természetes, vagy jogi személyekről), nem ritkán nem magyar állampolgárok, illetve nem magyar illetőségű szervezetek – hívták fel a figyelmet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői, akik hangsúlyozták: alapvetően és főszabály szerint a tranzakciónak ilyenkor sincs akadálya, mégis érdemes megvizsgálni, hogy mi ilyenkor a követendő eljárás.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői szerint először is érdemes tisztázni azt a kérdést, hogy ki minősül külföldinek, azaz, kinek az esetében szükséges az ingatlanszerzéshez kormányhivatali engedély.

A lakástörvény ugyanis kimondja, hogy a külföldi jogi személy vagy a külföldi természetes személy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

Külföldi és nem külföldi személyi kör

A törvény értelmező rendelkezései, és a vonatkozó kormányhivatali tájékoztató dokumentum értelmében, nem minősül külföldinek az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam állampolgára, illetve nem természetes személy szervezetei, Svájc állampolgárai, azon kettős állampolgárok, akiknek egyik állampolgársága magyar, vagy uniós tagállami, továbbá nincs szükség engedélyre öröklés útján való ingatlanszerzés esetén sem.

Látható tehát, hogy alapvetően igen széles azon személyi kör, melynek esetében nincs szükség kormányhivatali engedélyre, ugyanakkor a magyarországi ingatlanpiacon igen aktívak olyan országok állampolgárai is - mint Kína, vagy éppen Oroszország -, melyek esetében szükséges a vonatkozó engedély beszerzése.

Amennyiben a fentiek alapján szükséges a kormányhivatali engedély beszerzése, a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) számú kormányrendelet értelmében az ingatlan tulajdonjogának külföldi által történő megszerzésére irányuló eljárásban, a kormányrendelet mellékletét képező kérelmet kell benyújtani az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

Maga az eljárás illetékköteles, melynek összege az Illetéktörvény alapján ingatlanonként, főszabály szerint 50 ezer forint – ismertették a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

A kérelem előterjesztése és elbírálása

A kormányrendelet részletesen meghatározza, hogy a kérelmet milyen mellékletek kíséretében kell előterjeszteni, így példának okáért csatolni kell külföldi természetes személy esetén a kérelmező érvényes úti okmányának vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványának hiteles másolatát, vagy éppen a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó, 21 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot.

A határozatot, vagy az eljárást megszüntető végzést a kérelemnek a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő érkezésétől számított 15 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről – mutattak rá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, amennyiben az közérdeket és önkormányzati érdeket nem sért, illetve amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja, és Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenységének folytatásához, Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni, valamint az ingatlanszerzése közérdeket nem sért.

A kormányrendelet több olyan esetkört is meghatároz, melyek e főszabály ellenére is alapot adnak az engedély megadásának megtagadására.

A szabályozás szempontjából nagy jelentőséggel bír tehát, hogy pontosan mi is számít a közérdek sérelmének. Közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező természetes személy kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom, elfogatóparancs hatálya alatt áll, büntetett előéletű, vagy ha a közérdek sérelme egyéb közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból megállapítható.

Jogi személy kérelmező esetén pedig, a közérdek sérelme különösen akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette vagy törölte, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll, felszámolás, kényszertörlés, vagy megszüntetési eljárás alatt áll.

Összegzés

Összefoglalásképpen megállapítható, amennyiben nem magyar természetes, vagy jogi személy jelenik meg vevői pozícióban a tranzakció során, először vizsgálandó, hogy szükséges-e egyáltalán a kormányhivatali engedély iránti eljárás megindítása, vagy az érintett ország a fentiekben bemutatott azon körbe tartozik, amelyek állampolgárai, szervezetei e tekintetben a magyarral esnek egy tekintet alá.

Amennyiben pedig szükséges az engedély megszerzése, szakmai segítséggel egy jól bejáratott folyamat eredményeképpen, hatékonyan lehet eleget tenni e kötelezettségnek – összegezték végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant