Ingatlant felszámolásból?

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / February 26, 2017

Sokan találkoztunk már olyan árverési vagy pályázati hirdetésekkel, amelyekben adott esetben feltűnően jó áron kínáltak nem ritkán értékes ingatlanokat, melyek a felszámolási vagyon részét képezik. Valóban érdemes böngészni az úgynevezett Elektronikus Értékesítési Rendszert, közismertebb nevén EÉR-t, ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy az ilyen típusú tulajdonszerzés jól körülhatárolt, nyilvános eljárás során történik, melynek szabályaival mindenképpen hasznos tisztában lenni – hívta fel a figyelmet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogszabályi környezet kapcsán dr. Korim Balázs kifejtette: a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet, azaz más néven az EÉR rendelet kimondja, hogy a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszert 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, mindazon esetekben, amikor a nyilvános értékesítés kötelező.

A csődtörvény pedig lefekteti, hogy az értékesítésre pályázat vagy árverés útján kerül sor, a két eljárás menete és szabályai pedig nagyban fedik egymást.

Az árverés és a pályázat közös szabályai

Az EÉR Felhasználói Szabályzata is rámutat, hogy licitálóként az értékesítési eljárásban, legyen szó árverésről vagy nyilvános pályázatról, személyesen, törvényes képviselő, illetve meghatalmazott útján van mód részt venni, az első lépés pedig az EÉR felületén történő regisztrációs célú első bejelentkezés, illetve egy egyszeri 7.000,- forintos regisztrációs díj megfizetése.

A licitálók számára, akik e regisztrációs célú első bejelentkezést követően szabadon vehetnek részt az elektronikus értékesítési eljárásokban, ezen túlmenően csupán nyertes licitálóként merül fel fizetési kötelezettség, a nettó vételár 1 százalékának mértékében, jutalékként.

Az eljárásra legkorábban az árverési hirdetménynek a Cégközlönyben történt közzétételétől számított 15 nap után kerülhet sor, ingatlan értékesítésére irányuló eljárás esetében pedig az EÉR felületén is közzéteendő hirdetményből megismerhető az ingatlan típusa, területe, állapota, közművesztettsége, az érintett tulajdoni hányad és az esetleges terhekre történő utalás.

Esetenként úgynevezett tenderfüzet, illetve részletes tenderfüzet is kibocsátásra kerül, mely összefoglaló jellegű értékesítési tájékoztatót tartalmaz a szóban forgó ingatlanról – ismertette a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Az árverési eljárás

Az árverési hirdetmény közzétételét követően nyílik meg az adott árverésre történő regisztráció lehetősége. Az EÉR naplózza az érkező liciteket és regisztrálja a szabályszerű ajánlatokat. Licit tételére az árverésenként változó mértékű licitlépcsőnek megfelelően van mód, mely licitlépcsőt az értékesítő határozza meg.

A licitálók segítésére az EÉR biztosítja az úgynevezett automatikus, levédett ajánlat intézményét, melynek során meghatározhatunk egy maximális összeget, az EÉR pedig újabb és újabb licitet tesz a nevünkben, amennyiben valamely másik licitáló magasabb ajánlatot ad.
Az árverési határidő lejártakor az értékesítő áttekinti a licitnaplót, megállapítja, hogy érvényes és eredményes volt-e az árverés, és megállapítja a nyertes ajánlatot.

Az EÉR rendelet kimondja, hogy a pályázat nyertesének azonnali megállapítása helyett elektronikus ártárgyalásra kerül sor oly módon, hogy az értékesítő az elektronikus rendszer által létrehozott üzenet útján a legmagasabb és az ettől legfeljebb 10 százalékkal alacsonyabb árajánlatot adó pályázókat a licitzárást követően értesíti az online ártárgyalási fordulóról, illetve, hogy módjuk van az ártárgyalásra megadott időtartamon belül az árajánlatukat emelni.

A pályázat

Az EÉR keretében lebonyolítandó pályázat menete és szabályai nagyban hasonlítanak az árverés szabályaira. Dr. Korim Balázs kiemelte: a Felhasználói Szabályzat értelmében az értékesítő a pályázat benyújtásának feltételéül szabhatja ajánlati biztosíték előzetes megfizetését. Az ajánlati biztosíték összegét, formáját, megfizetésének módját és határidejét az értékesítő a pályázati felhívásban teszi közzé.

A pályázat benyújtására vonatkozó szabályok lényegében követik az árverésnél leírtakat, az ajánlattételi határidő lejártát követően pedig a pályázatok felbontására és elbírálására kerül sor, ennek keretében egyebek mellett az érvényes ajánlatok kiszűrésére és a nyertes ajánlat meghatározására.

Az árveréshez hasonlóan, online ártárgyalásra kerül sor az EÉR felületén, amennyiben a nyilvános pályázat alkalmával több, a vételár vonatkozásában legfeljebb 10 százalékos eltérést mutató ajánlat érkezett.

Végezetül mind az árverés, mind pedig a pályázat esetében, amennyiben a legmagasabb ajánlatot tevő licitáló megfizette a rendszer működtetőjét megillető, a nettó vételár 1 százalékát kitevő jutalékot, sor kerülhet az adásvételi szerződés megkötésére, melynek főbb tartalmi elemeinek meghatározására az árverési hirdetményben már sor került – húzta alá végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant