Az osztalékelőleg és a vállalkozások védelmében

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / July 10, 2017

Úgy tűnik, hogy helytelen jogszabály értelmezés áldozatául estek a hazai vállalkozások, egészen a mikrovállalkozástól a közép- és nagymérető vállalatokig – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos problémára a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Az osztalékelőlegről szóló döntés meghozatalához ugyanis a könyvvizsgálók szerint – szakítva az eddigi gyakorlattal – az új Ptk. rendelkezése alapján minden esetben közbenső mérleg készítése kötelező, derül ki többek között a Magyar Könyvvizsgálói Kamara SZAKma című folyóiratának júniusi számában megjelent cikkből. A cikk megállapítása szinte kinyilatkoztatásszerű, a szerző megállapításának indokolásával azonban az olvasók felé adós marad. Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd a fenti könyvvizsgálói jogértelmezés cáfolatát, és annak indokait mutatja be.

A hitelezővédelmi szempontok tekintetében a vállalkozók számára kiemelt jelentőségű kérdés, hogy az általuk működtetett gazdasági társaság milyen feltételek mellett teljesíthet kifizetést a tagok részére. Az ilyen kifizetések ugyanakkor érinthetik a hitelezők érdekeit is, hisz a kifizetés, megfelelő likviditás hiányában, az esetleges hitelezői követelésektől vonhat el forrást – fejtette ki dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A Polgári Törvénykönyv („Ptk.") által hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 133. §-a, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számviteli törvény") 28. §-a éppen ezért a saját tőke megfelelő mértékének igazolását írták elő az osztalékelőleg kifizetésének feltételeként, továbbá az osztalékelőleget felvett tagok számára visszafizetési kötelezettséget is teremtettek.

A fent idézett jogszabályi rendelkezések tehát előírták, hogy az osztalékelőleg kifizetéséhez szükséges forrást mérlegadatokkal kell igazolni. Erre alkalmas volt az éves beszámoló, illetve az évközben készített közbenső mérleg a fordulónaptól számított 6 hónapon belül.

Dereguláció a Ptk.-ban

A Ptk. 3:186. §-a rendezik jelenleg az osztalékelőlegről való döntés feltételeiről, amely a Gt. azonos tárgyú előírásaihoz képest már nem tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyek kifejezetten lehetővé tették, hogy a taggyűlés az osztalékelőlegről való döntéséhez a közbenső mérleget, vagy az éves beszámolót a fordulónaptól számított hat hónapon belül felhasználhassa.

A Ptk. vonatkozó rendelkezéséhez fűzött kommentárok egyöntetűen megállapítják, hogy az említett rendelkezések törlése kifejezetten deregulációs célt szolgált, mivel a jogalkotó e rendelkezéseket a Ptk. absztrakciós szintjéhez képest túlzottan számvitel-technikainak minősítette, amelyeket a Számviteli törvény amúgy is tartalmazott már.

E számvitel-technikai rendelkezések, nevezetesen, hogy a közbenső mérleg és az éves beszámoló 6 hónapon belül felhasználható a saját tőke, és ezáltal az osztalékelőleg kifizetéséhez szükséges forrás igazolásához nem a polgári jogviszonyokat magas absztrakciós szinten szabályozó törvénykönyv – vagyis a Ptk. – feladata, hanem az ilyen – szakkifejezéssel élve – kazuisztikus szabályokat tartalmazó speciális jogszabályoké, mint amilyen a Számviteli törvény.

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd szerint a Ptk. kodifikációja során tehát éppen a Számviteli törvény elsőbbségét kívánta a jogalkotó érvényre juttatni azáltal, hogy a jelen cikk tárgyát képező rendelkezéseket törölte a Ptk. szövegéből.

A könyvvizsgálói megközelítés

Ezzel szemben a könyvvizsgálói megközelítés nem veszi figyelembe a jogszabályváltozás mögötti jogalkotói szempontokat, ezáltal túlzottan jogpozitivista és leegyszerűsítő, a jogforrási és rendszertani összefüggéseket, végezetül pedig a kérdés valós gazdasági vetületét teljes mértékben félresöprő értelmezést kíván meghonosítani.

A helyes jogértelmezés, konklúzió

A könyvvizsgálók részéről érthető a jogszabály értelmének torzítása, hisz ez jól felfogott gazdasági érdekük, a helytelen gyakorlat kialakulása a vállalkozásokra azonban teljesen fölösleges terhet ró, nem beszélve arról, hogy lerontja a Ptk. kodifikációjának jogfejlesztő teljesítményét, és lezülleszti jogi környezetünk színvonalát.

A Ptk. és a Gt. előírásai közötti különbségből ugyanis nem azt a következtetést lehet levonni, hogy minden esetben közbenső mérlegre van szükség az osztalékelőlegről szóló döntés előkészítéséhez, hanem azt, hogy a hazai jogfejlesztés eredményeként a Számviteli törvény által előírt számvitel-technikai rendelkezéseket – Gt.-vel ellentétben – a Ptk. fölöslegesen már nem tartalmazza.

Következésképpen mind a közbenső mérleg, mind az éves beszámoló alkalmas arra, hogy a fordulónaptól számított 6 hónapon belül alapul szolgáljon a taggyűlés osztalékelőlegről szóló döntéséhez.

A hazai vállalkozások érdekeinek megóvása, valamint a jogi és gazdasági környezetünk védelme szükségessé teszi a fenti kérdés minisztériumi vagy szakhatósági szintű rendezését – hangsúlyozta végezetül dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A cikk az Origo jogi rovatában jelent meg.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant