A mobilitás megteremtése a munkaerőhiány orvoslására

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / July 04, 2017

Az elmúlt évek során számos iparágban és szakmában egyre fokozódó munkaerőhiánnyal kellett szembesülnie a hazai vállalkozásoknak. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda cikksorozatot szentelt a munkaerőhiány, mint égető probléma körüljárásának. E cikksorozat soron következő, befejező része a munkaerő mobilitásának hiányával, mint a munkaerőhiány egyik fő okával, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozásbeli kérdésekkel foglalkozik. Az első és második rész itt és itt érhető el.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások a székhelyüktől eltérő helyen élő, akár magyar, akár közösségi állampolgárt, esetleg egyéb külföldi személyt foglalkoztatni tudjanak, ahhoz szükség van arra, hogy valamilyen módon áthidalhatóvá váljanak a földrajzi távolságokból adódó korlátok.

A jogalkotó e tekintetben a szabályozás útján tud a vállalkozások segítségére lenni – hangsúlyozták a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Két jogintézmény

Alapvetően két jogintézményt érdemes áttekinteni, melyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény intézményesített: a mobilitási célú lakhatási támogatás és a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. A két intézmény közötti hasonlóság, hogy a jogalkotó adókedvezmény útján kívánja előmozdítani a munkaerőhiány orvoslását.

A mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó szabályok szerint, adómentes az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, a foglakoztatás további 12 hónapjában a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg.

A lakhatási támogatás havi értékeként a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, illetve a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

Miképp nyújtható lakhatási támogatás?

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól.

Továbbá: a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, illetve aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői szerint látható tehát, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatás éppen annak a problémának a feloldását célozza, mely a munkahely és az otthon közötti távolságból adódik.

E jogintézmény szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló által használt ingatlan a munkáltató vagy harmadik személy tulajdonában van-e. Mindazonáltal alkalmazható a támogatás a Magyarország egyes régióiban már ma is megfigyelhető azon tendencia esetében is, mely kvázi munkásszállások építésére irányul.

Elhelyezés szolgálati lakásban, munkásszálláson

A másik érintett jogintézmény értelmében adómentes továbbá a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés.

Munkásszállásnak minősül a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a jogalkotó az adójogszabályok terén kíván jelentős könnyítést tenni a vállalkozások számára a munkaerőhiány enyhítésére, hiszen a fentiekben ismertetett jogintézmények útján, a munkavégzés helyétől távol lakó munkavállalók tekintetében is lehetőség nyílik igen kedvezményesen a lakhatás biztosítására, hogy ily módon legyen megteremthető a szükséges mobilitás – mutattak rá végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant