A külföldi munkaerő behozatalának engedélyezése

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / June 20, 2017

Az elmúlt évek során számos iparágban és szakmában egyre fokozódó munkaerőhiánnyal kellett szembesülnie a hazai vállalkozásoknak. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda a téma fontosságára tekintettel sorozatot indított, amelynek első részében érintették a munkaerőhiány fennmaradásának okait és a jelenség felszámolását segítő intézkedéseket, amelyeket minél előbb érdemes lenne országosan pályára állítani. Az egyik ilyen lépés a külföldi munkaerő Magyarországra való behozatala lehet, a most olvasható második részben az engedélyezési háttérrel kapcsolatban szolgálnak hasznos információkkal.

Külföldi munkaerő Magyarországra való behozatala nem egy kivitelezhetetlen folyamat, nem jár nagy adminisztrációs teherrel, és nem is feltétlenül költséges eljárás – utalt rá elöljáróban dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy amikor külföldiről teszünk említést, akkor harmadik országbeli állampolgárra gondolunk, aki nem EGT-állampolgár. Az EGT-állampolgárok, akik rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon.

A feldolgozóipart sújtó munkaerőhiány szempontjából azonban az EGT-állampolgárok körében való munkaerő toborzás nem is feltétlenül jelent megoldást.

Az engedélyezési eljárás

Ahhoz, hogy külföldi Magyarországon munkát végezhessen, engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. A hatályos szabályozás szerint kérelmet kell benyújtani mind a magyarországi tartózkodásra, mind a munkavállalásra vonatkozó engedély iránt.

Az engedély iránti kérelem egy formanyomtatványnak a kitöltéséből, és a hozzá tartozó mellékletek benyújtásából áll, amelyhez meg kell még fizetni az eljárási díjat.

A tartózkodási engedély iránti kérelem

A tartózkodási engedély iránti kérelmet általában a kérelmező állampolgársága, vagy szokásos, illetve állandó tartózkodási helye szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél kell benyújtani. Ilyenkor a biometrikus adatok rögzítésére, arckép készítésére is sor kerül, hisz ezen adatok rögzítése a tartózkodási engedély kiadásának feltételei.

Amennyiben a konzuli tisztviselő kiadja az egyszeri beutazásra jogosító D vízumot, akkor a Magyarországra való érkezéskor fel kell keresni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságát a magyarországi szálláshely bejelentése és a tartózkodási engedély átvétele érdekében.

A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtható Magyarországon is, amennyiben azt kivételes méltánylást érdemlő körülmény indokolja. A tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díj 60 euró, amelyet a külképviseleten euróban, vagy más konvertibilis valutában lehet megfizetni.

Belföldi előterjesztése esetén a fenti díj összege 18 ezer forint. A tartózkodási engedély meghosszabbításának díja pedig 10 ezer forint, amelyet illetékbélyeg formájában kell leróni. Az eljáró hatóság az összevont eljárást a kérelem benyújtásától számított 70 napon belül fejezi be – ismertette dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A munkavállalási engedély iránti kérelem

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania az illetékes járási hivatalnál. Az engedélyt akkor kell kiadni, ha a foglalkoztató rendelkezik érvényes munkaerőigénnyel, a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető, az állásra alkalmas munkaerőt, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és a külföldi munkaerő szintén alkalmas az állás betöltésére.

Tekintettel arra, hogy a hazai feldolgozóiparban számos, szakképzett munkaerőt nem igénylő állás van betöltetlenül, és nincsenek kiközvetíthető álláskeresők, a fenti feltételek biztosítása nem okoz problémát.

Nincs szüksége munkavállalási engedélyre a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismerteknek, továbbá azoknak, akik bevándorolt vagy letelepedett jogállásúak, illetve azoknak, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek.

A munkavállalási engedély legfeljebb két évre adható ki. Lehetőség van természetesen a meghosszabbítására, csakúgy, mint a tartózkodási engedély esetében.

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az engedélyek érvényességére, mert amennyiben lejárt munkavállalási engedély ellenére kerül sor külföldi hazai foglalkoztatására, úgy a munkáltatónak fizetési kötelezettsége keletkezik amellett, hogy a külföldi munkavállaló kiutasítására is sor kerülhet.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant