Vállalkozói kockázat csökkentése

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / September 10, 2016

Családi vállalkozások esetében nagyon gyakori jelenség, hogy a cég alapítását követően változatlanul maradnak a társaságon belüli viszonyok, annak ellenére, hogy a cégméret időközben jelentősen megváltozott, ami egyúttal a vállalkozás vagyonának felhalmozásával is járt. A családi vállalkozások jogi szolgáltatás igénybevétele nélkül nem ismerik fel a probléma lényegét, így gyakran fölöslegesen kockáztatják az áldozatos munka eredményeként felhalmozott vagyonukat.

Azok a családi vállalkozások, amelyek Magyarországon a rendszerváltást követően, a magántulajdon intézményének megjelenését követően kerültek megalapításra, és a mai napig fennmaradtak, mára jelentős gazdasági eredményt értek el, amely együtt jár azzal, hogy a vállalkozás jelentős vagyont halmozott fel. Ezeknek a társaságoknak a többsége korlátolt felelősségű társasági formában működik. A tagok között általában családtagok szerepelnek és minden vállalkozói vagyont a családi vállalkozás tulajdonol.

A korlátolt felelősségű társaság esetében a tagok főszabály szerint törzsbetétük mértékét leszámítva nem tartoznak helytállni a társaság tartozásaiért. Van azonban olyan eset is, amikor a tag visszaél a korlátolt felelősségével, ilyenkor a Ptk. irányadó rendelkezései módot adnak arra, hogy a hitelezők áttörve a társaság jogalanyiságát a tagokkal szemben is érvényesíthesse követelését.

Ezt a marginális esetkört, valamint a Ptk.-nak a minősített többséggel rendelkező tag hátrányos üzletpolitikája miatt előírt felelősségi körét leszámítva továbbra is megállapíthatjuk, hogy főszabály szerint a tagot a vállalkozói kockázat nem terheli.

Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

A fenti okból kiindulva a jelentős gazdasági méretet elért társaság esetében érdemes bonyolultabb cégstruktúrára váltania a cégtulajdonosoknak. Ha a vállalkozói tevékenység diverzifikálható, akkor érdemes valamennyi üzletág vonatkozásában egy-egy gazdasági társaságot alapítani, amelyek az adott üzletágba tartozó vállalkozói tevékenységet végzik. A tényleges vállalkozási tevékenységet végző cégek tagjai pedig már nem közvetlenül a családtagok lennének, hanem a családtagok és a vállalkozói tevékenységet ellátó társaságok közé ékelődő úgynevezett vagyonkezelő társaság. Ezt a folyamatot szokták holdingosodásnak nevezni, amikor a cégstruktúrában van egy társaság, amelynek kizárólag az a feladata, hogy tulajdonolja a vállalkozói vagyont (az ingatlanokat, nagyobb értékű tárgyi eszközöket, a vállalkozói tevékenységhez nem feltétlenül szükséges pénzeszközt, illetve egyéb termelői eszközöket), és azok használatát a vállalkozást végző társaságoknak lehetővé teszi.

Ahhoz, hogy a holdingosodást egy társaság végrehajtsa, szükség van egy-két társasági és polgári jogi tranzakció lebonyolítására. A vagyonátadás ugyanis történhet akár kiválással, akár egy újonnan alapított társaság részére történő eszközátadással. Cikkünk következő részében beszámolunk a holdingosodás kiválás, vagy térítés nélküli eszközátadás útján való lebonyolítását érintő előnyökkel és hátrányokkal.

***

A képek forrása innen és innen.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant