Utasjogok a légiközlekedésben

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / June 09, 2016

Mára a légiközlekedés mindenapjaink részévé vált Európában, elég csak a nyitott munkaerő piacra gondolnunk, ahol az ingázás már nem egy országon, hanem a kontinensen belül is létező jelenség. A nyári szezonban a szabadságok kiadása miatt még zsúfoltabbak a légi járatok, így érdemes áttekinteni, hogy utasként milyen jogokkal rendelkezünk, ha az utazásunk valamiért viszontagságokkal terhelt. Az EU tagállamokban közvetlen hatállyal bíró 261/2004 EK rendelet szabályozza a járatkésések és a járattörlések, túlfoglalások, illetve a beszállítási akadályok miatt a légitársaságoknak.

A 261/2004 EK rendelet tárgyi hatálya

Fontos kiemelni, hogy a rendelet ún. közvetlen hatállyal rendelkezik, ami annyit jelent, hogy valamennyi EU tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A jogszabály azon esetköröket érinti, amikor járatkésésre vagy járattörlésre kerül sor, vagy éppen az adott járatot túlfoglalták, vagy valamilyen okból a légitársaság megtagadja az utas beszállítását.

A rendelet személyi hatálya azon utasokra terjed ki, akik EU tagállamban található repülőtérről indulnak, valamint azon utasokra is, akik harmadik országban található repülőtérről indulnak, de EU tagállambeli repülőtérre érkeznek.

Jogérvényesítési lehetőségek a légitársasággal szemben

Járatkésés esetén két tényezőt kell figyelembe venni: az egyik a késés mértéke, a másik pedig a repülési távolság. A rendeletben meghatározott jogkövetkezmények az 1500 km-es vagy annál rövidebb repülőutak esetén legalább két óra, az 1500 és 3500 km közötti repülőutak esetén legalább három óra, és végül a 3500 km-nél nagyobb távolságot átívelő repülőutak esetén legalább négy óra késés esetén alkalmazhatók.

A jogkövetkezmények alapvetően három kategóriába sorolhatóak. Az egyik a légitársaság részéről a várakozásra kényszerült utasoknak nyújtandó ellátás, a másik a megfelelő összegű kártalanítás, illetve végezetül a visszatérítés.

Az ellátás tartalmának és a várakozási időnek a kapcsolata

Az ellátásnak a várakozási idővel ésszerű arányban kell állnia. Ez gyakorlatilag az ételek és frissítők díjmentes felszolgálásától egészen a díjmentes szállodai elhelyezés biztosításáig terjedhet, amennyiben a várakozási idő hossza azt szükségessé teszi, mivel az utas például csak a másnapi járatot tudja igénybe venni.

Szállodai elhelyezés esetén a légitársaság gondoskodik a repülőtér és a szálloda közötti szállításról is. Amennyiben a késés miatt a repülőút okafogyottá vált, a repülőjegy vételárának teljes visszatérítése igényelhető.

A kártalanítás mértéke

A rendelet a fentieken túl az utasok számára biztosítja a jogot arra, hogy a légitársaságtól adott esetben kártalanítást követeljenek. A kártalanítás mértéke szintén a repülőút hosszától függ, az 1500 km-es vagy annál rövidebb repülőút esetén 250 euró, az 1500 km-nél hosszabb Közösségen belüli, vagy 1500 km és 3000 km közötti repülőút esetén 400 euró, és végül a fenti repülőutak közé nem sorolható esetekben pedig 600 euró kártalanítás követelhető. Kártalanítás jár továbbá járattörlés, illetve az utas beszállításának légitársaság általi megtagadása esetén is.

***

A képek forrása innen és innen.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant