Félreértések a tetőtér jogi helyzetéről (2. rész)

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / July 09, 2016

Az élénkülő ingatlanpiac és a mára érezhetővé vált lakáshiány miatt sok beruházó lát fantáziát abban, hogy a belvárosi lakóházak tetőterében lakásokat hozzon létre – hívta fel az Origó figyelmét a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Ám a több tucat tulajdonost tömörítő társasházak esetében gyakran komoly nehézséget jelent egy-egy döntés meghozatala, nem beszélve arról, hogy a tetőtér-beépítés lebonyolításának jogi folyamatát rengeteg félreértés övezi. Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd kétrészes írásának második részét olvashatja, az első honlapunkon érhető el.

Alábbi írásunk az Origo hírpotál Jog rovatában jelent meg.

A társasházak alapító okirata felsorolja, hogy mely ingatlanrészek, berendezések tartoznak a társasházi közös tulajdon tárgyai közé. Ebben a felsorolásban szerepel a padlástér is.

Amikor a padlástér értékesítése egy társasház életében napirendre kerül fontos, hogy tisztában legyünk a társasházi közös tulajdon jogi megítélésével. A társasházi közös tulajdon ugyanis nem azonosítható az általánosságban ismert közös tulajdonnal – húzta alá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Az általában osztatlan közös tulajdonként emlegetett tulajdoni forma egy általános, polgári jogi kategória. A Polgári Törvénykönyv irányadó rendelkezései szerint a közös tulajdonban álló dolgok értékesítéséhez meg kell szüntetni a közös tulajdont, és ilyen esetben a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg.

A társasházi közös tulajdon

Az elővásárlási joggal bármelyik tulajdonostárs élhet, ami egy nagyobb társasház esetében rendkívül megnehezítheti a döntéshozatalt, és elriaszthatja a potenciális befektetőket.

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd hangsúlyozta, hogy a fentiek okán a társasházi közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész értékesítésekor a társasházi lakások tulajdonosait nem illeti meg elővásárlási jog.

Tekintettel arra, hogy a tetőtér nem osztatlan közös tulajdonban áll, hanem társasházi közös tulajdon tárgyát képezi, így a tetőtér-beépítés céljából való értékesítéskor nem érvényesíthető elővásárlási jog. Ezzel a társasházi lakóközösségek többsége nincs tisztában, és így akaratlanul is megnehezítik az önmaguk és a befektetők helyzetét.

A társasházi lakások tulajdonosai attól természetesen nincsenek elzárva, hogy maguk is tegyenek ajánlatot a társasház részére, amelyet a társasház a nem tulajdonos befektetők ajánlatával versenyeztethet, majd a közgyűlés kiválasztja a legjobbat.

A tetőtér értékesítésének menetrendje

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény irányadó rendelkezései pontosan felvázolják a lehetséges menetrendeket. A tetőtér értékesítése az alapító okirat módosítását igényli, amely főszabály szerint kizárólag egyhangú többséggel módosítható.

A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közgyűlés 2/3-os többséggel döntsön a társasházi közös tulajdon elidegenítéséről, amennyiben erre az alapító okirat felhatalmazást ad.

Ebben az esetben a közgyűlés 2/3-os többséggel dönt az tetőtér eladásáról, meghatározza, hogy a tulajdoni hányadok miként változnak, és a közgyűlési határozata alkalmas lesz arra, hogy az alapján foganatosítsák a szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást – ismertette a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A 2/3-os többséggel való döntéshozatalhoz azonban szükséges, hogy az alapító okirat erre felhatalmazást adjon. Amennyiben ilyen rendelkezést az alapító okirat nem tartalmaz, de a lakóközösségben konszenzus alakul ki a tekintetben, hogy a tetőteret a társasház majd a jövőben értékesítse, érdemes az alapító okiratot a fenti felhatalmazással kiegészíteni, amely azonban csak egyhangú többséggel hozható meg, ugyanakkor a későbbiekben rendkívüli módon megkönnyíti a társasházi döntéshozatalt.

Amennyiben a lakóközösség nem kívánja ilyen felhatalmazással kiegészíteni az alapító okiratát, úgy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a közgyűlés 4/5-ös többséggel döntsön a tetőtér elidegenítéséről.

Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Ebben az esetben azonban a kisebbségben maradt tulajdonostársak a határozat meghozatalától számított 60 napon belül keresettel megtámadhatják a közgyűlési határozatot. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre a 4/5-ös többséggel meghozott határozat csak akkor lesz alkalmas, ha a kisebbségben maradt tulajdonosok nem élnek a keresetindítási jogukkal.

A kisebbségben maradt tulajdonostársak tehát megakaszthatják a folyamatot, ezért a befektetők részéről érdemes olyan jogi konstrukciót kidolgozni, hogy csak abban az esetben vállalják teljesíteni a társasházzal kötött szerződéseket, amennyiben a kisebbségben maradt tulajdonosok lemondanak a 4/5-ös többséggel meghozott határozat megtámadásának jogáról. Ezzel elkerülhető egy az időmúlás miatti érdeksérelmek okán keletkező jogvita.

Fontos a gondos jogi előkészítés

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd szerint látható, hogy egy a társasházak, az ingatlanpiac és a városépítészet érdekeit egyaránt szolgáló ügylet akár egy-egy tulajdonostárs döntése miatt meghiúsulhat, vagy legalábbis meglehetősen elnehezülhet, így a gondos jogi előkészítés minden esetben indokolt.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant