Barkassy Grünfeld: a válásban rejlő veszélyek a családi vállalkozásokra

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / November 08, 2016

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda több, korábbi írásában is rámutatott arra, hogy a családi vállalkozások számára fontos igény a vállalkozás, és mint ilyen a családi vagyon meghatározó elemének a család kézében való megtartása. Számos olyan életkörülmény merülhet fel, amely e cél ellenében hathat, és ezek közül is az egyik legjelentősebb és érzelmileg, illetve anyagi szempontból is az egyik leginkább megterhelő valamely tag házasságának válással történő megszűnése. Dr. Korim Balázs írásában azokat a lehetőségeket tekinti át, amelyekkel felkészülhetünk ezen esetre és biztosíthatjuk, hogy a válás eredményeképpen se bomoljon fel a vállalkozás feletti családi tulajdon.

A Ptk. szerint a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik, azonban ha ezt nem tetszik, akkor automatikusan az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer lép hatályba, melynek alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A közös vagyonhoz képest minőségileg eltérő az úgynevezett különvagyon, melynek elemei nem képezik a közös vagyon részét.

Külön vagyon, közös vagyon

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint elég csak pár példát említeni: így például a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő, vagy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás.

Ugyanakkor hiába tartozik példának okáért a család második generációja tagjának ajándékozott üzletrész az adott házastárs különvagyonába, a vállalkozás eredményeként realizált osztalék már közös vagyonnak minősül, hiszen a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, szintén közös vagyon.

Ilyen esetben csupán az osztalék válik közös vagyonná, ám amennyiben nem öröklés vagy ajándékozás útján szerzi meg a családi vállalkozás üzletrészének tulajdonjogát, hanem példának okáért életjáradéki szerződés, vagy üzletrész adásvétel keretében, akkor már nem csupán a vállalkozás haszna, de az üzletrész tulajdonjoga is közös vagyonnak minősül.

Ennek következtében például megtörténhet a következő eset. A Ptk. értelmében, a házasság felbontása esetén a bíróság a nem tag házastársnak csak akkor juttat a családi vállalkozásban vagyoni hányadot, ha e részesedés értékének kiadása más módon - például készpénzben, vagy más vagyontárgyak útján - nem oldható meg.

Ám egy sikeres, nagyra nőtt, így következésképpen rendkívül értékes vállalkozás esetén könnyedén elképzelhető, hogy nincs olyan egyéb vagyonelem, mely által teljesíthető volna ez a törvényi előírás – emelte ki dr. Korim Balázs.

A volt házastárs ennek köszönhetően nem csupán a házasság fennállása alatt, a vállalkozás eredményéből felhalmozott vagyon tekintetében, de maga a családi vállalkozás vonatkozásában is tulajdonosként kerülhet ki a vagyonmegosztásból.

Ráadásul ilyen esetben, a családi vállalkozás tagjainak, köztük a volt házastárs családtagnak is olyan személlyel kell együttműködnie a cég keretein belül, akivel feltehetően kifejezetten rossz viszonyt ápolnak.

A házassági vagyonjogi szerződésben rejlő lehetőségek

Az alapkoncepció értelmében a házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget teremt a házasulóknak és a házastársaknak arra, hogy vagyoni viszonyaikat szabadon rendezzék, azaz, a fentiekben vázolt törvényes vagyonjogi rendszer helyett, az egyedi viszonyoknak megfelelő struktúrát alakítsanak ki, családi vállalkozások esetében például kifejezetten ügyelve a családi vállalkozás integritásának védelmére.

A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell, vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki és eltérhetnek a vagyonjogi rendszerek törvényben foglalt szabályaitól is.

A Ptk. kétféle vagyonjogi rendszer kereteit szabályozza. Természetesen a választott rendszert tartalommal a felek és az őket körülvevő személyes és gazdasági környezet alapján kell a részletszabályok útján, optimális módon megtölteni. A közszerzeményi rendszer esetében az életközösség fennállása alatt vagyon-elkülönítés áll fenn a felek tekintetében, ebben az időszakban ők önálló vagyonszerzők.

Ez a megoldás bizonyos elemeiben azonban nagyban hasonlít a főszabályként érvényesülő vagyonközösségi rendszerre a vagyonmegosztás tekintetében. Így a házastársat a közszerzeményi vagyon fele része illeti meg. Fontos kivétel azonban, különösen a családi vállalkozások esetében, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A házastársak házassági vagyonjogi szerződésükben a törvényes vagyonjogi rendszert teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében ki is zárhatják. A vagyon-elkülönítési rendszerben a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek, ez alól csupán a közös háztartás költségei, illetve a gyermekek megélhetéséhez, felneveléshez szükséges kiadások közös viselése képez kivételt.

Főszabályként tehát a Ptk. e vagyonjogi rendszereket intézményesíti, ugyanakkor lehetővé teszi a házasulók és házastársak számára, hogy az életközösség fennállása idejére, illetve a jelen téma szempontjából talán még fontosabb módon a házasság megszűnésének esetére rendezzék vagyoni viszonyaikat.

Mindez pedig lehetővé teszi a családi vállalatok tagjai számára is, hogy olyan szerződéses rendszert építsenek ki, amely mind a házasság fennállása alatt, mind pedig válás esetére védelmet nyújt a családi vállalkozás számára, akár a gazdasági tevékenység eredményének, akár a vállalkozás tulajdonjogának a család kezében tartását biztosítva – mutatott rá végezetül dr. Korim Balázs.

A kép forrása innen.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant