Barkassy Grünfeld: ügyvezetés és a munkáltatói jogok rendszere

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / October 28, 2016

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint a családi vállalkozások generációváltásánál az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki veszi át a vállalkozás vezetését. Gyakori jelenség, hogy a cégalapító tulajdonos egészen a cég átadásáig megtartja tulajdonos-ügyvezető szerepét, ugyanakkor a cég mérete, tevékenységének diverzifikációja már strukturáltabb vezetési modellt igényelne. Egy komolyabb munkaszervezettel rendelkező vállalkozás esetében egy ilyen vezetőváltásnak munkajogi következményei is vannak, ezért gondos előkészítést igényel.

A fenti kérdéskört érintő jogszabályi környezet megváltozott az elmúlt években – hívta fel a figyelmet dr. Barkassy-Grünfeld Loránd. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 28. §-a előírta, hogy a gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő gyakorolja.

Amennyiben a társaságnál testületként működik az ügyvezetés, akkor pedig a társasági szerződésnek, vagy a testület ügyrendjének kell rendelkeznie a munkáltatói jogok testület tagjai közötti megosztásáról.

Amennyiben pedig az adott társaságnál több vezető tisztségviselő is van, úgy a társasági szerződés, vagy a legfőbb szerv döntése határozhatja meg, hogy melyik ügyvezető milyen terjedelemben gyakorolhatja a munkáltatói jogokat, illetve mód van arra is, hogy a munkáltatói jogok gyakorlását a társaság valamely munkavállalójára delegálja a társasági szerződés, vagy a legfőbb szerv döntése.

A korábbi szabályozás és a bírói gyakorlat

A bírói gyakorlat a fentieknek megfelelően nem fogadta el érvényesnek a munkáltatói jogok gyakorlójának, például az ügyvezetőnek azon nyilatkozatát, amellyel a munkáltatói jogok gyakorlását más személyre delegálta.

A bíróságok ugyanis azt mondták, hogy a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a törvény kógens rendelkezése szerint csak a társasági szerződés, vagy a legfőbb szerv döntése határozhatja meg – emlékeztetett a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új munkajogi kódex változtatásai

Az új Munka törvénykönyve hatálybalépésével a fent részletezett jogszabályhely hatályát veszítette, majd azt követően a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései helyébe az új Ptk. harmadik könyvének gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései léptek.

A munkáltatói jogok rendszerének társasági szerződésben való-, vagy a legfőbb szerv döntéséhez kötött szabályozását sem az új Munka törvénykönyve, sem az új Ptk. nem tartalmazza.
Helyette a Munka törvénykönyve 20. §-a rögzíti, hogy a munkáltató gazdasági társaság képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét a munkáltató határozza meg.

Amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosult személy gyakorolja, úgy jognyilatkozata érvénytelen kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója utóbb jóváhagyja a nyilatkozatot, illetve amennyiben a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett a nyilatkozatot tevő személy jogosultságára.

Az új Munkatörvénykönyve rendelkezéseiből az következik, hogy amennyiben a társasági szerződés nem tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, vagy jogosultak személyét, automatikusan a vezető tisztségviselőt, például egy korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetőt kell a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személynek tekinteni.

Ebből adódóan az ügyvezető, mint a munkáltató képviselője meghatározhatja a munkáltatói joggyakorlás rendjét, így egyes munkáltatói jognyilatkozatok megtételét, például az utasítási jogok gyakorlását akár a társaság más munkavállalójára is delegálhatja – húzta alá dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

A társasági szerződés és munkáltatói joggyakorlás

Amennyiben a családi vállalkozás esetében elérkezik a vezetés átadásának ideje – akár családon belül, akár családon kívül történik az átadás – a munkáltatói joggyakorlást érintően jelentőséget nyerhet a társasági szerződés tartalma.

Ha ugyanis az alapító tag a vezetést átadja, és helyette egy vagy akár több ügyvezető, vagy akár egy igazgatóság (erre már korlátolt felelősségű társaság esetében is van mód) veszi át a stafétát, és a társasági szerződés a munkáltatói joggyakorlás rendjének részletszabályait nem tartalmazza, akkor a társaság legfőbb szervének, jellemzően a taggyűlésnek ajánlott elfogadnia egy szervezeti és működési szabályzatot.

Ez pedig részleteiben szabályozza a munkáltatói joggyakorlás rendjét, többek között az egyes jogosítványok igazgatósági tagok, ügyvezetők, vagy más munkavállalók közötti megosztását.

A taggyűlés, és ez által maga az alapító tag egyes munkáltatói jogokat fenntarthat magának, amely révén az új vezetés mellett a munkaszervezettel kapcsolatos befolyása megmarad, valamint a diverzifikálódott vezetés munkáltatói szerepét hatékonyabbá teheti a munkaszervezeten belül.

Ehhez azonban nincs szükség a társasági szerződés módosítására, hisz ha taggyűlési döntéssel egy külön dokumentumba, például SZMSZ-be foglalták e részletszabályokat, úgy a vezetésben, és ez által a munkáltatói joggyakorlás rendjében beálló jövőbeni változások adaptációja pusztán az SZMSZ módosításával, és egy arról szóló taggyűlési döntéssel elérhető, amely nem igényel cégbírósági eljárást – hangsúlyozta végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant