A tetőtér-beépítés a társasházak jövője? (1. rész)

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / July 03, 2016

Az élénkülő ingatlanpiac és a mára érezhetővé vált lakáshiány miatt sok beruházó lát fantáziát abban, hogy a belvárosi lakóházak tetőterében lakásokat hozzon létre – hívta fel az Origó figyelmét a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Ám a több tucat tulajdonost tömörítő társasházak esetében gyakran komoly nehézséget jelent egy-egy döntés meghozatala, nem beszélve arról, hogy a tetőtér-beépítés lebonyolításának jogi folyamatát rengeteg félreértés övezi. Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd kétrészes írásának első részét olvashatja.

Alábbi írásunk az Origo hírpotál Jog rovatában jelent meg.

Budapesten az utóbbi időben egyre több építési daru tarkítja a belvárosi látképet, amelyek egy része a huszadik század elején épült lakóházak tetőszerkezete fölé magasodik. Az élénkülő ingatlanpiac és mára érezhetővé vált lakáshiány miatt sok beruházó lát fantáziát abban, hogy a belvárosi lakóházak tetőterében lakásokat hozzon létre.

Egy-egy belvárosi vagy budai lakóház padlástere nagyon komoly értéket képvisel, amelynek kiaknázása a társasház és a beruházók elementáris érdeke – mutatott rá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A több tucat tulajdonost tömörítő társasházak esetében gyakran komoly nehézséget jelent egy-egy döntés meghozatala, nem beszélve arról, hogy a tetőtér-beépítés lebonyolításának jogi folyamatát rengeteg félreértés övezi.

A tetőtér-beépítés mögötti gazdasági koncepció

A padlásterek értékesítésével, majd az ezt követő emelet-ráépítéssel és tetőtér-beépítéssel mindenki nyer. A gazdasági előnyök számottevők mind a beruházók, mind a társasház, és a társasházi lakások tulajdonosai oldalán.

A budapesti társasházak jelentős hányada annyira rossz állapotban van, hogy a felújítási munkák tovább már nem halogathatók. Komoly állékonysági, szigetelési problémák vannak, a közművek elöregedtek, amelyeket cserélni kell, a homlokzatok állapota egyenesen rombolja a városképet, és akkor még nem beszéltünk e lakóházak korszerűsítéséről.

Mindezen feladatokra a társasházak nem rendelkeznek megfelelő fedezettel, és a tulajdonosok sem szívesen vállalnak többletkiadásokat. Egy átlagos belvárosi lakóház felújítására ugyanis átlagosan 100-200 millió forintot kellene rákölteni.

Kitűnő megoldás a tetőtér értékesítése. A beruházó ugyanis megvásárolja a társasház tetőterét, azon lakásokat hoz létre, amelyeket továbbértékesít, és mindezek mellett a társasházon elvégzi a szükséges felújítási és korszerűsítési munkálatokat – hangsúlyozta dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A beruházó így a tetőtér tulajdonjogának megszerzése ellenében vételárat fizet, és vállalja, hogy a társasházon elvégzi a szükséges felújítási és korszerűsítési munkálatokat. A társasház így nem csupán többletforráshoz jut, hanem saját ráfordítás nélkül valósíthatja meg a társasház értéknövelő felújítását.

A társasház és a beruházó is nyertes lehet

A beruházók pedig nem vonakodnak elfogadni a társasház által a tetőtér értékesítéséhez fűzött felújítási, korszerűsítési igényeket, ugyanis jól tudják, hogy a tetőtérben kialakított lakások értékesítéséhez mindezen felújítási munkák elvégzése elengedhetetlen.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda ügyfélportálja

Ugyanakkor a tetőtér-beépítési projekt végén a társasház felújítására fordított beruházói költségek kifizetődnek, hisz a beruházás összköltsége még így is jócskán elmarad a kialakított tetőtéri lakások piaci értékétől.

Egy ilyen építési projektnek tehát mind a társasház, mind a beruházó nyertese lehet, ugyanakkor gondos jogi előkészítést igényel a gyors és zökkenőmentes lebonyolítás.

(Az írás második részét hamarosan közöljük.)

***

A képek forrása innen és innen.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant