A cégek is követelhetnek sérelemdíjat hírnévrontás esetén

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd / Jogi betekintés / May 03, 2016

A versenyalapú piacgazdaság, amely a nyugati világ mai napig töretlenül fennálló vívmánya, rendkívülien növeli a gazdaság hatékonyságát azáltal, hogy a gazdaság szereplőit folyamatos versenyre készteti. A verseny katalizálja a társadalmi és gazdasági haladást, ugyanakkor ki is éleződhet a versenytársak között, amely gyakran a versenytárs jóhírnevének megsértéséhez vezethet. A hírnévrontás akár helyrehozhatatlan károkat okozhat egy társaság életében, így fontos a gyors jogérvényesítés.

A hírnévrontás mögötti jogszabályi háttér

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 2.45. § (2) bekezdése szerint: „A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tény állít, vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” A Ptk. fenti rendelkezése a személyiségi jogok megsértésének egyes, a Ptk-ban felsorolt esetkörei között szerepel, és mint ilyen a jóhírnév megsértésével kapcsolatos joganyag háttérszabálya. A Ptk. szabályozásával gyakorlatilag egybevág a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 3. §-ának rendelkezése, mely szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

A hírnévrontás természetesen tisztességtelen piaci magatartásnak is tekinthető, így a versenytárs jóhírnevének megsértésére alkalmazandó a Tpvt. 2. §-ának rendelkezése is, amely szerint: „Tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.

A személyiségi jogok megsértése esetén a sérelmet szenvedett személye beazonosítható kell, hogy legyen

Egy adott piacon működő gazdasági szereplő megsérti tehát versenytársa jóhírnevét, amennyiben valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, és tényállítása ezáltal rontja a versenytárs piaci helyzetét, és alkalmas arra, hogy a fogyasztókat befolyásolja döntésükben. A jóhírnév megsértésére sor kerülhet a versenytárs konkrét megnevezése nélkül is. A jóhírnévhez való jog, mint személyiségi jog csak úgy sérthető meg, ha a sérelmet szenvedett személye beazonosítható. Kollektív személyiségi jogsértés esetén konkrétan nem kerül megnevezésre annak személye, akinek a személyiségi jogát megsértik, az eset körülményeiből azonban az érintettek személye beazonosítható. Következésképpen a jogsértő nem takarózhat azzal, hogy ő senkit sem nevezett meg konkrétan az adott tényállításában.

A jóhírnév megsértése esetén érvényesíthető jogok

Amennyiben egy gazdasági társaság magára nézve sérelmesnek tartja a versenytársa honlapján, hirdetésében, reklámban vagy egyéb formában megjelent közleményét, függetlenül attól, hogy a sérelmet szenvedett társaság konkrétan nem is került megnevezésre, még elképzelhető, hogy hírnévrontás történt, ami azonnali reakciót kíván.

A Ptk. 2:51. §-a, 2:52. § (1) bekezdése és a 2:53. §-a tartalmazza a személyiségi jogok megsértésének szankcióit. A jóhírnév megsértése esetén ezek közül fontos kiemelni, hogy a sérelmet szenvedett gazdasági társaság követelheti a jogsértés abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, vagy akár a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését. A jóhírnév megsértése esetén tehát a fentiek alapján haladéktalanul követelni kell a sérelmes közlemények internetes felületről való törlését és a nyomtatásban megjelent jogsértő tartalom megsemmisítését. A korunkra jellemző információs társadalomban az információ rendkívül gyorsan jut el mindenkihez, így hírnévrontás esetén a gyors fellépés nagyon fontos.

A Barkassy Gründeld Ügyvédi Iroda Ráday utcai ügyfélközpontja

A sérelemdíj jár akkor is, ha egyébként nincs kár

A kártérítés és a sérelemdíj természetesen a fenti szankciókon túl szintén érvényesíthető. A gazdasági társaságoknak becsületük ugyan nincs, jóhírnevük megsértése azonban szintén személyiségi jogsértésnek minősül, így a gazdasági társaságot ért sérelem okán sérelemdíjra jogosult. A kártérítéssel szemben fontos kiemelni, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jóhírnév megsértésének ténye önmagában megalapozza a sérelemdíj iránti igényt, abban az esetben is, ha egyébként bármely okból a sérelmet szenvedett társaság ténylegesen hátrányt nem szenvedett el. A sérelemdíj érvényesítéséhez hátrány bekövetkezését nem kell bizonyítani, ugyanakkor a sérelemdíj összege többek között a jogsértés súlyától, és a vállalkozást a jogsértés folytán a releváns piacon ért joghátrány mértékétől is függ.

Valamennyi szankció alkalmazásának kilátásba helyezése eredményre vezethet, főleg azon jogsértőkkel szemben, akik nincsenek tisztában a tisztességtelen piaci magatartásuk súlyával és annak következményeivel.

***

A képek forrása: innen ésinnen.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant