Új vezető a családi vállalkozás élén? Biztosítsuk érdekeinket menedzserszerződés útján!

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / March 17, 2016

Miként arra korábbi írásainkban is utaltunk, a magyarországi családi vállalkozások a közeljövőben tömegesen fognak szembesülni a generációváltás szükségszerűsége által felvetett kérdésekkel, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a családi vállalkozás ügyvezetésének ellátása, abban az esetben, ha a soron következő generáció nem szeretné, vagy életkora, aktuális felkészületlensége vagy bármely egyéb ok miatt nem tudja átvenni a vállalkozás operatív irányítását.

Dr. Korim Balázs írása az Ars Boni Jogi folyóirat, ügyvédi irodánk által támogatott Advocatus rovatában jelent meg.

Valamely vállalkozás vezető tisztségviselője feladat- és hatásköréből adódóan meghatározó befolyással rendelkezik a vállalkozás működésére, a részére biztosított hatáskörök folytán pedig egyáltalán nem mindegy a vállalkozás tagjai számára, hogy e feladatokat ki és milyen felelősségi, titoktartási és versenytilalmi szabályok mellett látja el. Különösen igaz lehet ez egy családi vállalkozás esetében, ahol a vállalkozás sikere az alapító élete munkájának betetőzése, melyet utódaira kíván örökíteni, akár részt szeretnének azok vállalni a vállalkozás közvetlen irányításában, akár más irányban képzelik el karrierjüket. Ebből kifolyólag célszerű e személyekkel menedzserszerződést kötni, esetleg a már meglévő szerződéses állomány megfelelő felülvizsgálatát kezdeményezni.

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) vonatkozó rendelkezései értelmében vezető állású munkavállaló egyebek mellett a munkáltató vezetője, így a vezető tisztségviselő. Esetükben csekélyebb a törvény által biztosított védelem és lényegesen nagyobb szabadság kínálkozik a felek számára a jogviszony tartalmának kialakítására, hiszen a vezető munkaszerződése tekintetében a felek az Mt. második, a munkaviszony tartalmát szabályozó részében foglaltaktól – meghatározott, viszonylag szűk körű kivételtől eltekintve – akár a vezető hátrányára is eltérhetnek. Mindez pedig jelentős szabadságot biztosít a családi és természetesen egyéb vállalkozások tulajdonosai számára, hogy cégük vezetőjével kötendő munkaszerződést a vállalkozás és a tulajdonosok igényeinek megfelelően tudják alakítani.

Maga az Mt. is akként rendelkezik, hogy a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki a vezetőre, a felelősségi szabályok pedig rá vonatkozóan egyéb munkavállalókhoz képest szigorúbbak, így ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, amely az általános szabályoknál lényegesen szigorúbb, vétkességi alapú felelőssége pedig az Mt. kommentárja értelmében a vétkesség fokától függetlenül minden esetben a teljes kárra terjed ki, legyen szó szándékosságról, de akár enyhe vagy súlyos gondatlanságról is. 1

Fontos kiemelni továbbá, hogy a munkáltató igen rugalmasan szüntetheti meg egyoldalú módon a vezető munkaviszonyát, hiszen nem köteles indokolni a felmondást és meghatározott kivételekkel a felmondási tilalmak és korlátozások sem érvényesülnek, ráadásul az általános egy évtől eltérően, három évben határozza meg a törvény azon objektív határidőt, amelyen belül a munkáltató az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás jogát gyakorolhatja.

A vezetővel szemben, pozíciójából adódóan az Mt. szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, meghatározott konkurens vállalkozásokban nem szerezhet részesedést, tilalmazott számára bizonyos ügyletek megkötése, valamint hozzátartozói tekintetében is meghatározott esetekben bejelentési kötelezettség is terheli. Kiemelendő ugyanakkor, hogy mivel e szabályok is az Mt. második részében kerültek elhelyezésre, így azok is diszpozitívak, a felek attól eltérhetnek.

Titoktartási klauzula

Miként arra a fentiekben is utaltunk, a vezető tisztségviselő pozíciójából adódóan szükségképpen birtokába jut a vállalkozás igen érzékeny üzleti titkainak, melyből adódóan az üzleti titoktartás a vezetővel szemben hatványozott jelentőséggel merül fel. Ugyanakkor e kötelezettség időtartama nem korlátozódhat a munkaviszony tartamára, azon céljából bizonyos gazdaságilag indokolt ideig adódóan, bizonyos gazdaságilag indokolt ideig túl kell nyúlnia. Ily módon a menedzserszerződés titoktartási klauzulája kötelezi a vezetőt, hogy a jogviszonyának megszűnése utáni időszakban is megőrizze a tudomására jutott üzleti titkot, know-how-t és minden egyéb olyan információt, amely a vállalkozásra, annak ügyfeleire, anyagi ügyeire vagy bármely egyéb módon a tevékenységére vonatkozik, illetve bármely olyan tényt, adatot, amely a vállalkozás jogszerű gazdasági, piaci és pénzügyi érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti.

Versenytilalom

A vezető állású munkavállalóval kötendő munkaszerződés, azaz a menedzserszerződés versenyklauzulája meg kell, hogy határozza azt az időtartamot, amely alatt a vezető nem létesíthet semmiféle, jogviszonyt a vállalkozás versenytársaival, sok esetben pedig a munkavállalók átcsábításának tilalma is része a versenyklauzulának. Természetesen a vállalkozás az Mt. alapján ellenértéket köteles fizetni a vezetőnek e kötelezettség teljesítéséért. A törvény akként fogalmaz, hogy az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

***

Forrás:

1 Wolters Kluwer Kft. – Jogtár®

A képek forrása itt és itt.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant