Új Ptk-val a (családi) vállalkozások generációváltásáért (2. rész)

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / July 18, 2016

A rendszerváltás idején alapított (családi) vállalkozások – főként mikro-, kis- és közepes vállalkozások – életciklusában jellemzően mostanában jön el tömegesen az az időszak, amikor gondolkodni kell arról, ki és milyen formában vigye tovább a céget. Szerencsés módon az új Ptk. jelentősen megnövekedett mozgásteret biztosít e vállalkozásoknak, hogy egyedi igényeiknek megfelelően alakítsák a társaság struktúráját, ily módon igazodva a generációváltás során felmerülő kihívásokhoz. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában átfogó képet nyújt a társaság vezetését érintő lehetőségekről, most a második részt olvashatja, az első honlapunkon és az Origo hírportál Jog rovatában érhető el.

Alábbi írásunk az Origo hírpotál Jog rovatában jelent meg.

Dr. Korim Balázs írásának első részében elemezte többek közt a szabályozási alapelveket és a társaság ügyvezetésének alakításában rejlő lehetőségeket. Ám a jogalkotó arra is lehetőséget adott a cégeknek, hogy éljenek a külföldi kitekintés lehetőségével.

Azon jogalkotói szándék, melynek alapján az alapítók és tagok – a fentiekben említett megkötésekkel – a cégekre vonatkozó szabályokat szabadon, saját igényeikre szabva határozhatják meg, lehetőséget teremt arra, hogy a magyar alapítók és tagok határainkon túlra is tekintsenek és adaptáljanak külföldi, sikeresnek ítélt megoldásokat.

Minden vállalkozás egyedi igényekkel rendelkezik

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: minden egyes vállalkozás egyedi igényekkel rendelkezik, s ezen igények csak egyre bonyolultabbá és szerteágazóvá válhatnak a generációváltás folyamatában, illetve előkészítésében.

Csak néhány példa, így a felügyelőbizottsági és ügyvezetési funkciók szervezeti egyesítése vagy éppen elkülönítése az európai társasági jogi rendszerekben élő problémakör. Az úgynevezett unitary-board struktúra a felügyelőbizottsági és ügyvezetési funkciónak egy szervben történő egyesítésével teremti meg a hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatal és információáramlás lehetőségét.

Míg a kevésbé szétaprózott tulajdonosi struktúra esetén e megoldás az effektívebb működés irányába mutathat, addig a két funkció akkurátus elválasztása (úgynevezett dual board), szétaprózott tulajdonosi rendszer esetén alkalmas lehet valamennyi tag érdekének tekintetbe vételére, továbbá lehetőséget biztosíthat a döntéshozatalban történő munkavállalói részvétel erősítésére.

További lehetőségek a Ptk-ban

Ezen túlmenően, a Ptk. lehetővé teszi, hogy a társaság tagjai és alapítói a törvényben meghatározott szerveken és tisztségviselőkön túl más szervek működését is előírják, ezáltal biztosítva a szükséges rugalmasságot a gazdasági életben – hangsúlyozta dr. Korim Balázs.

E szervek alapvetően különböző döntés előkészítő grémiumok, mint példának okáért a svájci gyakorlatban tapasztalt, vagy a vonatkozó Európai Uniós ajánlásban foglalt vezető tisztségviselő jelölő, audit, illetve javadalmazási bizottságok.

Egy családi vállalkozás esetében hasznos lehet egy, a vállalkozásba belépni szándékozó családtagok nevelésével és felkészítésével foglalkozó, illetve a generációváltás tervezéséért és lebonyolításáért felelős bizottság is.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint mindezek alapján tehát kijelenthető, hogy a társasági szervek közötti hatáskör-allokáció és az új struktúrák létrehozásának lehetősége tényleges potenciált kínál az optimális működés kialakítására, illetve a vállalkozások generációváltása során, valamint azt követően megjelenő igények rugalmas kielégítésére.

Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Más-más igények merülnek fel ugyanis valamely vállalkozás esetében akkor, ha a generációváltásnál példának okáért mind a vezetés, mind pedig a tulajdon a család kezében marad, vagy a tulajdont bár megtartja a család, mégis professzionális, külső menedzsmentet vesz fel az operatív ügyek intézésére, vagy adott esetben akkor, ha külső tőkebefektető vásárolja meg a vállalkozást.

Ily módon annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legteljesebb mértékben legyenek képesek kihasználni az új kódex adta lehetőségeket, tanácsos szakmai segítséget igénybe venniük.

Hiszen a vállalkozás sikeresebb működését, illetve minden fél számára kedvező átadását lehetővé tevő változtatást a felesleges költségekkel járó, jogellenes, így szükségképpen kudarcos tévúttól sok esetben csupán a jogszabály helyes vagy helytelen értelmezése választja el – tanácsolta végezetül dr. Korim Balázs.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant