Vállalatszervezési lehetőségek és buktatók az új Ptk.-ban

Dr. Korim Balázs / Jogi betekintés / July 23, 2015

Az új Ptk., szakítva a jelenleg hatályos társasági anyagi jogi szabályozás legfontosabb törvényének, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek („Gt.”) kógens, eltérést nem engedő szabályozási koncepciójával, a jogi személyek alapítói és tagjai számára, a jogi személy szervezete és annak működési szabályai megállapításában lényegesen nagyobb szabadságot biztosít – fejtette ki dr. Korim Balázs, a Barkassy Grünfeld szakértője.

Dr. Korim Balázs írása teljes terjedelemben az Ars Boni jogi folyóirat honlapján érhető el.

Dr. Korim Balázs

A szisztéma

Ahogy a kártérítési jog vonatkozásában az új Ptk. 6:519. §-a, úgy lesz a jogi személyek tekintetében sarokkő a kódex 3:4. §-a. E szakasz értelmében ugyanis a jogi személy tagjai, illetve alapítói a létesítő okiratban meghatározott kivételekkel bár, de eltérhetnek a jogi személyekre vonatkozó szabályoktól. Annak érdekében, hogy e nóvum jelentőségét átláthassuk, érdemes megvizsgálni az új Ptk. egy másik, strukturális jellegű változtatását. A jogi személyek tekintetében ugyanis a szabályozás három szintből áll. Az eligazodást a lex specialis derogat legi generali évezredes elve adja, melynek értelmében a speciális szabály alkalmazásbeli elsőbbséget élvez az általános szabállyal szemben. Ez a megoldás már önmagában is jelentős értelmezési nehézségeket teremt, és az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozásának közérthetőségét tovább nehezíti a fentiekben említett diszpozitív szabályozási megoldásra történő átállás.

Az új kódex vonatkozó rendelkezése értelmében ugyanis a jogi személy – és így természetesen a gazdasági társaságok – tagjai és alapítói, a koncepció által elméletileg biztosított szabadság ellenére nem térhetnek el a törvényben foglaltaktól, amennyiben azt a törvény kifejezetten tiltja, vagy amennyiben az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. E feltételrendszer felépítését vizsgálva láthatjuk, hogy egyrészt objektív, másrészt szubjektív kategóriákkal találkozunk. Míg az előbbi alkalmazása valószínűleg nem vet majd fel jogértelmezési nehézségeket, hiszen az új Ptk. kifejezetten tilalmaz meghatározott megoldásokat, addig az utóbbi kategória olyan szabályozási nóvumként jelenik majd meg a gyakorlatban, mely egyes megoldások jogszerűségének előzetes, minden kétséget kizáró bizonyossággal történő megállapításának lehetőségét megkérdőjelezi.

Gondoljunk csak példának okáért a kötelező legfőbb szervi hatáskör kógens meghatározásának hiányára is, mely az eltérést engedő szabályozási megoldás fényében a társasági szervek közötti, az eddig szabályozás által teremtett viszonyokhoz képest, rendkívül jelentős hatáskör-allokációt tesz lehetővé. Ugyanakkor a vállalkozás alapítóinak, illetve tagjainak e helyütt is szem előtt kell tartaniuk, hogy egyes megoldási elképzelésük nem jár-e a fentiekben meghatározott személyi kör jogainak nyilvánvaló sérelmével.

Unitary-board vs. dual board

(http://dl.groovygecko.net/anon.groovy/clients/kaplan/AlexILS/ACCAWIKI/ACCA_P1_HTML/Images/P1_Ch3_Structures_S4.gif)

Annak ellenére azonban, hogy az új szabályozási koncepció hordoz magában bizonytalanságot, a benne rejlő lehetőségek szignifikánsak, s lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar alapítók és tagok határainkon túlra is tekintsenek és adaptáljanak külföldi, sikeresnek ítélt megoldásokat. Minden egyes vállalkozás egyedi igényekkel rendelkezik. Van, amelynek a unitary-board struktúra teremti meg a felügyelőbizottsági és ügyvezetési funkciónak egy szervben történő egyesítésével járó hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatal és információáramlás lehetőségét. Míg a kevésbé szétaprózott tulajdonosi struktúra esetén e megoldás az effektívebb működés irányába mutathat, addig a két funkció akkurátus elválasztása, szétaprózott tulajdonosi rendszer esetén alkalmas lehet valamennyi tag érdekének tekintetbe vételére, továbbá lehetőséget biztosíthat a döntéshozatalban történő munkavállalói részvétel erősítésére.

Ezen alapvető jellemvonás határozza meg többek között a német, francia, brit és svájci társasági jogi szabályozást, részletmegoldásaikban kiváló lehetőséget biztosítva a magyar vállalkozások számára is. Gondoljunk csak például a svájci bizottsági rendszerre, ahol a vállalat eredményességét specializálódott – audit, jelölő és javadalmazási – bizottságok növelik, vagy éppen az ügydöntő felügyelőbizottságra, melynek révén a felügyelőbizottság hatáskörébe utalhatók egyes olyan hatáskörök, melyek eddig a legfőbb szervet vagy az ügyvezetést illeték meg.

Mindezek alapján tehát ugyan kijelenthetjük, hogy a társasági szervek közötti hatáskör-allokáció tényleges potenciált kínál az optimális struktúra kialakítására, de mint ahogy arra a fentiekben is kitértünk, a diszpozitív szabályozási koncepció könnyedén szirénhangként csalogathatja a vállalkozásokat olyan megoldások felé, melyek az új Ptk. tilalmi rendszere valamely elemének rostáján fennakadnának. Ily módon annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legteljesebb mértékben legyenek képesek kihasználni az új kódex adta lehetőségeket, tanácsos szakmai segítséget igénybe venniük, hiszen a vállalkozás sikeresebb működését lehetővé tevő változtatást a felesleges költségekkel járó, jogellenes, így szükségképpen kudarcos tévúttól sok esetben csupán a jogszabály helyes vagy helytelen értelmezése választja el.

Cikk megosztása

Megosztás Facebook-onMegosztás LinkedIn-en

Feliratkozás

Hírlevél feliratkozásRSS feliratkozás

© Barkassy Grünfeld Law Firm 2015 | created by: pixelephant